Keresés

%

Bejelentkezés

A kosár tartalma

Hardver

Belefér ez a házamba? Hogyan válassz alaplapot méret alapján

Legutóbbi bejegyzésünkben az alaplapok chipkészleteiről írtunk. Most az alaplapválasztás második legfontosabb szempontját boncolgatjuk, a méretet.

Belefér ez a házamba? Hogyan válassz alaplapot méret alapján

A számtógép összeállításban jártas felhasználók már tisztában lehetnek a legnépszerűbb alaplapszabványokkal. Ezek közül a legelterjedtebb az Intel által bevezetett ATX szabvány, ami az AT dizájn leváltására jött létre 1995-ben, és a mai napig a legtöbb számítógépház az ilyen alaplapok befogadására készült. Aki számítógép összeállításra adná a fejét, annak viszont ismernie kell az asztali gépek legelterjedtebb mérettípusait, az EATX-et, a micro-ATX-et, és az ITX-et is. Persze ez a lista így közel sem teljes, de ebben a bejegyzésben most a teljesség igénye nélkül foglalkozunk az alaplapszabványokkal, kifejezetten az átlag felhasználók igényeit figyelembe véve, félretéve az olyan extrém méretekkel dolgozó szabványokat, mint például a nano-ITX és a pico-ITX.

Mit is határoz meg a méret a gyakorlatban?

A rövid válasz az, hogy az alaplap képességeinek tárházát, és azt, hogy milyen méretű ház kiválasztásával tervezhetjük meg íróasztalunk elrendezését. Ez a két szempont sokszor ütközhet egymással, így el kell döntenünk, hogy mi a legfontosabb szempont részünkről, de akármelyik igényünket is kívánjuk előtérbe helyezni, a gyártók széles körű választékot biztosítanak számunkra, hogy megtalálhassuk a nekünk leg megfelelőbb elemet számítógépünk komponenseinek menedzselésére.

EATX, a csúcskategória uralkodója

A legnagyobb méretű, jellemzően HEDT (High-End Desktop, magyarul csúcsminőségű asztali gép) platformokat kiszolgáló szabvány az EATX, más néven az Extended ATX. Ez a népszerű ATX szabvány kiterjesztése, és kényelmes lehetőséget kínál a gyártók számára, hogy a HEDT processzoroknak szükséges 8 memóriafoglalatot elhelyezhessék az alaplapon, négy vagy több teljes méretű PCI Express csatlakozóval együtt, ami temérdek lehetőséget kínál különböző bővítőkártyák telepítésére. Ezek a lapok nem kötnek kompromisszumot a chipkészlet képességeinek teljes kihasználásában, és a lehető legtöbb csatlakozási lehetőséget kínálják a SATA alapú háttértáraknak, és számos könnyen elérhető M.2 csatlakozó is található rajtuk. Semmi sem törvényszerű, hisz a gyártók döntik el, hogy hogyan gazdálkodnak a méretszabvány biztosította hellyel, és milyen funkcióknak szánják ezt a lehetőséget. Az ASRock például az AMD igen nagy méretű TR4-es processzorainak nyolc memóriamodul foglalattal készített hétköznapi ATX méretű alaplapot is, és négy memóriamodullal micro-ATX megoldással is előállt. Minden csak a gyártók kreativitásától függ.

ATX, a közép- és felsőkategória ár-érték arány bajnoka

A legelterjedtebb méret az ATX. Ehhez a méretszabványhoz készül a legtöbb számítógépház is. Előnye, hogy egy ilyen alaplap is bőven elég nagy ahhoz, hogy a csatlakozóinak nagy része kihasználatlan maradjon a hétköznapi számítógépekben. Mégis azért, mivel ez a legnépszerűbb méret, köztük találjuk a legtöbb választási lehetőséget, és elterjedtségük miatt, egyben amiatt, hogy belőlük gyártják a legtöbbet, általában az igazán jó ár-érték arányú darabok is itt bukkannak fel. Jellemzően három vagy több teljes méretű PCI Express csatlakozó található rajtuk, amik közé sokszor kisebb méretű PCI Express csatlakozókat szorítanak. Bőven képesek kielégíteni az átlagos SATA háttértármennyiség felé támasztott igényeket, és az M.2 csatlakoztatásokban sem tapasztalhatunk hiányt rajtuk.

alaplap méretek

micro-ATX, elkerülhetetlen a belépőszinten

Egy micro-ATX alaplapot el sem lehet kerülni, amikor belépő szintű asztali gépet állít össze magának a vásárló. A legjobb választás általában az ilyen alaplapok között a micro-ATX-ek közül kerül ki. Ahogy az előző cikkünkben beszámoltunk róla, egy belépő szintű alaplap chipkészlete kevesebb funkciót hordoz magában, így a képességeinek kiaknázására sem érdemes mellé egy aránytalanul nagy alaplapot párosítani. A gyártók jellemzően ezért tervezik micro-ATX alaplapszabvánnyal a legolcsóbb alaplapjaikat, és ezért lehet mellé nyúlni a legdrágább belépő chipkészületű alaplapokkal, amik sokszor megtévesztők lehetnek az ATX-es méretük miatt. Ez mind azonban nem jelenti azt, hogy egy micro-ATX alaplap ne lenne jó választás, amikor egy erős asztali gépet szeretnék összeállítani, ugyanis ugyanúgy megtalálható a legerősebb chipkészlettel tervezett micro-ATX-es alaplap is a gyártók kínálatában, ahogy minden alaplapszabványt lehet tervezni bármilyen chipkészlettel. Tehát fontos szem előtt tartani, hogy annak ellenére, hogy a micro-ATX jellemzően az olcsó alaplap kategóriában uralkodik, ha ebben a méretben szeretnénk számítógépet összeállítani, ugyanúgy megtaláljuk a számunkra megfelelő erős hardvereket is, amik akár képesek lehetnek felülemelkedni egy ATX-es alaplap teljesítményén a gyártó megoldásaitól függően. Egy ilyen alaplap jellemzően csak a PCI Express csatlakozások terén kényszerít kompromisszumra, amiből háromnál többet jellemzően nem szerelnek rájuk a gyártók, illetve a legtöbb esetben egy-két M.2 csatlakozó fér el rajtuk.

ITX, a speciális igények kielégítője

Az ITX a legkisebb mini PC-k készítésére alkalmas alaplapszabvány. Készülhet belőlük rendkívül olcsó és praktikusan elhelyezhető asztali gép, házi NAS hálózati adattár, vagy egy könnyen hordozható, mégis erős gamer platform is. Az ITX alaplapokat integrált processzorokkal is készítik, ami kiemelkedően jó ár-érték arányú, kis teljesítményű számítógépek összeállítását teszi lehetővé. Sok gyártó azonban rendelkezik csúcskategóriás ITX alaplapokkal is, melyekben olyan kreatív megoldásokkal élnek a helykihasználás szempontjából, mint a hátlapra szerelt M.2 csatlakozás. Jellemzően ugyanis egy ilyen alaplap előlapján csupán egy M.2 csatlakozásnak képes helyet biztosítani, nem fér el rá kettőnél több memóriamodul, melyek sok esetben a helykihasználás miatt SO-DIMM méretű, más szóval laptop méretű modulok. Ahogy a micro-ATX alaplapok esetében, itt is meg kell említeni, hogy egy ITX alaplap leginkább a képességeinek számában, és nem a teljesítményében korlátozott. Igaz, hogy a legerősebb alaplapok nem közülük kerülnek ki, de bőven elég teljesítményt biztosítanak ahhoz, hogy felső kategóriás gépek is összeállíthatók legyenek a segítségükkel. A micro-ATX alaplapokkal ellentétben az ilyen alaplapokat már sokkal különlegesebb igények szerint állítják össze, ami miatt egy jó ITX alaplapért mélyebben zsebbe kell nyúlni. Cserébe viszont a legjobb ITX alaplapok sokszor kiemelkedően jó VRM-el (Voltage Regulator Modullal) készülnek, amiről egy következő cikkben írunk majd bővebben.

Összegzés

Végeredményben tehát elmondható, hogy az EATX lapok kivételével minden alaplap kínál kedvező árú, és felső kategóriás megoldásokat is, ezért ha egy kis méretű gépet szeretnénk összeállítani, ami kellemes összhatást kelt az irodai asztalnál, vagy egyszerűen csak helyet szeretnénk spórolni egy kis szobában, akkor is lehetőségünk lesz kis áldozatok árán kiválasztani egy olyan alaplapot, ami sok esetben megfelel az igényeinknek majd. Egyedül abban látható igazi különbség, hogy speciális igényeket elégítenek ki a méreteikkel, vagy, hogy milyen árszegmensben, zömében melyik szabvány nyújtja a legjobb ár-érték arányú megoldást.

Vissza az oldal tetejére

Hírlevél

Iratkozz fel, hogy mindig időben értesülj akcióinkról, kedvezményeinkről, játékainkról.

2011 Ország boltja minőségi díj
2011 Ország boltja népszerűségi díj
2012 Ország boltja népszerűségi díj
2014 Ország boltja minőségi díj
Cofidis webhop hitel, otthonról, kényelmesen
ISO 9001 minőségi rendszerszabvány
Foxpost csomagautomaták
Pick Pack csomagpontok
CIB bankCIB bank fizetési tájékoztató és GYIK

COOKIE-k (sütik)

Ez a weboldal, ahogy a legtöbb is, használ cookie-kat (sütiket, melyeket a saját böngésződ tárol a saját gépeden), a sütik segítségével tudjuk biztosítani az oldal működését és a kényelmes, személyre szabott vásárlói élményeket.

Ha folytatod a böngészést, azzal elfogadod a sütiket és az adatvédelmi tájékoztatóban írtakat.